Ezt a posztot most azért írom, hogy pár nagyon súlyos tévhitre felhívjam a figyelmet. Szeretném, ha te , aki olvasod ezt, megértsd a zenészséget, mint foglalkozást. Első sorban tudnod kell, hogy nagyon sokféleképpen lehet valaki zenész. Nem csak Bruno Mars az, meg a Fluor. Másodsorban nem annyiból áll az életük nekik sem, hogy 1,5 órákat énekelgetnek, egyébként meg fürdenek a pénzükben.

Nagyon sokszor összefutok régi iskolatársaimmal, barátaimmal, és persze felteszik nekem a kérdést.

– Mit csinálsz?
– Zenélek

A válasz után persze egyből visszakérdeznek, hogy amúgy dolgozom-e? Valahol jogos a kérdés, hiszen számukra a zene csak szórakozás. A munka pedig munka. Sokuk elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki munkája az lenne, amit ő maga is szeret csinálni és szórakozásnak tart.

A zenész mesterségről

Az “ebben az országban…” kezdetű mondatokba most nem szeretnék belemenni. Lényeg, hogy alapból el kell magyarázni valakinek, hogy ez a zenész dolog amúgy egy létező foglalkozás. Ha ezen sikerült túltennünk magunkat, akkor pedig egyből jön (sok esetben) az a mondat, hogy:

,,Na basszameg, te elmész pár órára, eszel-iszol, szünetet tartasz, a maradék időben meg elpengetgetsz, én meg a cégnél rohadok reggeltől estig minimálbérért.”

Persze az ismerőseink ezt már általában nem mondják. Viszont az arcukra van írva. Velük ellentétben a pincérek, pultosok bátran elmondják ezt neked bárhol, mert ők már reggel óta itt vannak, és utánad fognak elmenni. Én már sokszor felajánlottam a cserét. Kiviszek pár ételt-italt, ők pedig játszanak addig pár számot. Idáig senki nem vállalta.

Miért nem lesz mindenkiből zenész?

Az egész egyenletből csak az marad ki, hogy: ehhez nem kevés év kell! Szakmailag elég felkészült legyen valaki ahhoz, hogy megcsináljon bármilyen jellegű fellépést. Kell ehhez azért valami felszerelés is, amit nem fog más biztosítani neked. Ja és folyamatosan készülni kell, karbantartani magadat, a felszerelést, a repertoárt. És van még egy dolog, ami talán még az előzőeknél is ritkább emberi tulajdonság: magabiztosnak kell lenni. Ki kell állni emberek elé, beszélni kell emberekkel, a közönséggel, tulajokkal.

Sajnos itt a hagyományos marketing szakma önmagában nem elég. Hiába ködösítesz, mutatsz statisztikákat vagy észérveket. Amint zenélni kell, minden ki fog derülni vagy be fog borulni. Ha ez mind megvan, még mindig idő kell. Mivel ha nincs komoly kapcsolati tőkéd (amit megint csak sok év, és eredményes “munka”), akkor nincs hova menned “dolgozni”.  Nem beszélve még rengeteg másról…

Tehát a zenész szakma egy rendkívül kicsi, de annál jövedelmezőbb része, maga a fellépés. Ez a tény feltétlen jusson eszünkbe, miután valaki azt mondja: zenélek.

Természetesen ennek a témának is lesz folytatása! Beavatunk titeket a hatalmas mágia rejtelmeibe, abba, hogy miből is élhet egy nagybetűs Zenész! Már olvashatjátok is itt!



Iratkozz fel!

Ha szívesen értesülnél új bejegyzéseinkről likeold facebook oldalunkat, vagy iratkozz fel az e-mail címdeddel!


4 comments on Mit csinálsz? Zenélek. – Aha…És dolgozol is valamit? 1.rész

  1. Mándity István

    Sajnos ezt a cikket pont azok nem olvassák el, akiknek igazából szólna!
    Itt jegyezném meg, hogy ez igaz, az IGAZI DJ-re is! 😉


  2. Nagy Lajos

    Szia Dityka ! Ebben a ” cikkedben ” szivemből beszéltél. Lehet, hogy ez a múltkori beszélgetésünk hatása !
    Szinte szóról szóra ezeket a dolgokat tárgyaltuk át, Zenészképzés nincs OKJ-s tanfolyamon 3 hónap alatt.
    Régebbi időkben egy közösségben a zenészeket ugyanúgy tisztelték, megbecsülték, mint a falu-város, elöljáróit.
    Mert olyat tudtak, amit az adott közösségből csak nagyon kevesen. És amiből kevés van azt meg kell becsülni.!


  3. Ottrok Béla

    Én már túltettem ezen magam. Én is csak zenélek… Belefáradtam a buta emberekbe…

    Üdv Ottrok Béla


  4. laci

    Nemigazán értek ehhez a hu da fene nagy dörgölőzéshez,de régen nagyobb megbecsülésben volt részünk,és nem volt gond a hétvégi 3 napos fellépés (hakni) de kettő biztos,péntek – szombat) ezzel szemben ma már kapcsolatok nélkül hiába zenélsz hu de jól,,, jól írtad ma már nem csak jól kell tudnod zenélni hanem el is kell tudni adni magad,,,


Hozzászólás a(z) Mándity István bejegyzéshez Kilépés a válaszból